Legális az orvosi marihuána Magyarországon, csak nagyon nehéz hozzájutni

Legális az orvosi marihuána Magyarországon, csak nagyon nehéz hozzájutni

Orvosok és az egészségügyben dolgozók számára elérhető kannabiszprogram elindítását szeretné elérni a Magyar Orvosi Kannabisz Egyesület (MOKE), mivel úgy látják, hogy már nemcsak a betegek, de maguk az orvosok is egyre nyitottabbak a kenderből kinyert készítmények felé, csak nagyon nehezen tudnak ismeretekhez jutni. 

Erről az egyesület vezetője, Szelestei Miklós beszélt nekünk, miután összefoglalta, hogy milyen nagyobb változások történtek az orvosi marihuána helyzetével az elmúlt években Magyarországon. Szelesteivel legutóbb több mint két éve beszélgettünk, amikor az egyesületük többek között egy kannabisz hatóanyagú gyógyszer, a Sativex magyarországi bevezetésért küzdött. 

A Sativexet, ami egy kannabiszból készített szájspray, Európa számos országában alkalmazzák már, elsősorban a szklerózis multiplexszel összefüggő görcsökre és fájdalomra. De hiába a sok európai egészségügyi tapasztalat, itthon falakba ütköztek: ugyan nagy nehezen találtak pár orvost, aki hajlandó volt felírni a gyógyszert, és voltak betegek, akik a behozatali engedélyt is megkapták, de ezen a pár kezelésen túlmutató áttörést nem sikerült elérni. 

Szelestei szerint a fő gondot az jelentette, hogy alig akadt orvos, aki felírta volna a brit gyógyszergyár által gyártott gyógyszert, elsősorban azért, mert kevesen tudnak arról, hogy ez egyáltalán alternatíva lehetne. Ezt jelzi az is, hogy ugyan Magyarországon jelenleg is zajlik klinikai kutatás, melyben szklerózisos betegeket kezelnek orvosi kannaibszból előállított készítményekkel, de az orvosok döntő többsége nem tud erről. 

Ezért a Sativex-szel folytatott próbálkozások végül kudarcot vallottak. Ráadásul a tüneti kezelést nyújtó gyógyszerre nem ad támogatást az OEP, így egy doboz ára 160 ezer forint körül mozog, ez pedig olyan összeg, amit az érintettek döntő többsége nem tudna rendszeresen megfizetni. 

A MOKE tagjai ezért döntöttek úgy, hogy elengedik a Sativex ügyét, és az egyesület más területekre koncentrál majd: azt szeretnék elérni, hogy orvosok számára induljanak szakmai képzések az orvosi marihuána alkalmazásáról. Erre Szelestei elmondása szerint azért lenne szükség, mert ugyan az orvosi marihuána jelenleg is legális Magyarországon, de nem lehet hozzáférni: az orvosok nem írják fel, nem lehet megvenni, nem nagyon foglalkozik ezzel a kérdéssel senki. 

Közben pedig látványosan elmegy Magyarország mellett a világ: évről évre egyre több országban indulnak kísérletek és programok, melyek az egészségügyi ellátásba vezetik be az orvosi marihuánát, egy sok milliárd dolláros piacot építve így ki. És Szelestei szerint jól látni azt is, hogy ebből egyáltalán nem következik feltétlenül a rekreációs marihuána legalizációja: jó példa erre Németország, ahol szó sincs a füvezés legalizációjáról, de közben az egészségügyi biztosító tavaly már 70 millió euró értékben finanszírozott orvosi kannabisz alapú gyógyszereket. 

Ugyanígy, virágzik az orvosi marihuána piaca Lengyelországban, és például Cipruson, Máltán és Észak-Macedóniában is látni, hogy milyen hatalmas gazdasági lehetőségként tekintenek arra, hogy a többi európai piac számára termesszenek marihuánát. Ebből a szempontból óriási a magyar lemaradás.

Pedig az elmúlt két év egyik tapasztalata éppen az volt, hogy fokozatosan nő a szakmai érdeklődés is: tavaly egy kétnapos konferenciát szerveztek, melyen orvosok és egészségügyi dolgozók is jelen voltak, és látni lehetett, hogy egyre többen kíváncsiak ezekre a lehetőségekre. Párhuzamosan közben a hazai orvosi szaklapok is több cikket szenteltek már a témának, és rendszeresen akadnak orvosok, akik megkeresik az egyesületet, tanácsokat kérve tőlük. De Szelestei elmondása szerint ezt ők, civil szervezetként nem tudják ezeket az igényeket kiszolgálni, ezért lenne szükség akkreditált nemzeti orvosi marihuána-programra, melyben oktatás, kutatás-fejlesztés és a termesztés-előállítás is helyet kaphatna. 

A zöld arany 

A hazai helyzetet tovább bonyolítja, hogy miközben az egészségügyi ellátásban alig lehet belefutni a számos országban terjedő marihuána alapú szerekbe, idén év elején hirtelen lakossági felhasználásra könnyebben hozzáférhetőbbé váltak a CBD olajok, CBD olajok, melyeket világszerte sokan használnak különféle tünetek és betegségek kezelésére.”

Sokak számára meglepetésre ugyanis februárban az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) elkezdett nyilvántartásba vételhez szükséges notifikációs számokat kiosztani a CBD olajokra, így ezek legálisan is megjelenhettek a bioboltok és a gyógyszertárak polcain. Ezek az olajok az interneten keresztül korábban is beszerezhetőek voltak, és becslések szerint Magyarországon is több ezren használták őket rendszeresen, de a kereskedelmi forgalomban történt megjelenésük hozott egy új lendületet. 

A CBD (kannabidiol) a kender egy olyan hatóanyaga, melynek nincs tudatmódosító hatása, de görcsoldó és antipszichotikus hatása miatt már klinikai vizsgálatokban is tesztelik, és az elmúlt évek óriási fellendülést hoztak magukkal, milliárd dolláros üzletté nőtte ki magát a CBD-üzlet. 

Az epilepszia volt az első korkép, melynél klinikai vizsgálatok is igazolták a CBD hatékonyságát, azóta pedig rengeteg kórházi tapasztalat is megerősítette ezt. A közelmúltban pedig újabb és újabb betegségek esetében merült fel, hogy van értelme próbálkozni a CBD alkalmazásával: a Parkinson-kórtól az Alzheimer-kóron át az autizmus különféle típusain keresztül gyulladásos betegségek kezelések enyhítésére zajlanak klinikai kísérletek a világban, és ugyanígy egyre inkább elfogadottabbá vált a CBD és a THC használata a palliatív és a hospice ellátásban is.

Egy CBD-t tartalmazó gyógyszer 2018. júniusában pedig megkapta az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrző Hatóság (FDA) engedélyét is: az Epidiolex elnevezésű CBD olajat súlyos, a hagyományos gyógyszeres kezeléseknek ellenálló epilepsziás megbetegedésekre írhatják fel az orvosok. Mint Szelestei elmondta, a gyógyszer több éves, placebo kontrollos klinikai vizsgálatok után bizonyult hatásosnak, főleg kisgyermekek kezelésében. Nemrég az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) is engedélyezte a készítményt, így mostmár Európában, azaz Magyarországon is kérvényezhető. 

Ugyanakkor az előrejelzések szerint a CBD gyógyszer ára jelenleg havonta akár több ezer dollár is lehet, ezért társadalombiztosítási támogatás nélkül a legtöbb beteg számára megfizethetetlen marad. És bár az Epidiolex gyógyszerként, standardizált minőségben készül, Szelestei szerint számos olyan hasonló, ipari kenderből készült CBD olaj kapható már most is Európában, melyek előállítási kötsége a töredéke az Epidiolexnek. 

A MOKE által fenntartott csoportokban ugyan elsősorban a komolyabb betegségekkel foglalkoznak, de azt azért látják, hogy a nemzetközi trendekhez hasonlóan Magyarországon is egyre többen vannak, akik kisebb panaszokra vagy népbetegségeknek számító tünetegyüttesek megelőzésére használják az olajokat. Szelestei elmondása szerint látni azt is, hogy az orvosok is egyre többet tudnak az olajakról, vannak például olyan ismert kórházakban dolgozó orvosok, akik epilepsziás gyerekek szüleinek simán ajánlja már a CBD-t, igaz, csak a zárt ajtók mögött. 

És ugyan az OGYÉI notifikációs számaitól papíron szabályozottabb lett a magyar piac, de Szelestei szerint komoly problémát jelent, hogy mivel ezek az olajok jelenleg táplálékkiegészítőnek minősülnek, nincs a termékek mögött minőségellenőrzés, sok esetben fogalmunk se lehet arról, mit tartalmaz az az üvegcse, amit mondjuk egy bioboltban vagy az internetről megrendelve megvásárolunk. 

Ez nem csak Magyarországon gond, nemzetközi vizsgálatokból is látni, hogy sok országban vannak minőségi problémák: jobb esetben csak kevesebb olaj van az üvegben, mint amit a felirat állít, de volt olyan termék, melynek a THC-tartalma volt magasabb, és olyat is találtak már, melyben szennyező anyagok voltak. 

A MOKE ezért minőség-ellenőrzési programba kezdett: az itthoni piacon leginkább elterjedt termékeket kezdték el bevizsgáltatni egy független laboratóriumban, az eredményeket pedig folyamatosan teszik közzé a honlapjukon. Szelestei bízik abban, hogy ezt csak rövid ideig kell nekik végezniük, és idővel létrejön majd egy ügynökség, amely elvégzi majd ezt a munkát. 

Mint az egyesület vezetője fogalmazott, jól látni, hogy jelenleg nagyon nagy a tolongás és a kapkodás ezen a piacon: mindenki a zöld aranyként beszélt a CBD-ről, rengeteg pénz áramlik a termelésbe, és közben természetesen megjelentek a sarlatánok és a kuruzslók is, akik daganatos betegségek gyógyítását ígérik az olajakkal. A MOKE épp ezért szeretné, ha születne egy szabályozás a hazai viszonyok rendezésére, és középtávon Szelestei szerint ez akár még az árakat is befolyásolhatná. Egyelőre ugyanis meglehetősen drágán lehet csak hozzájutni az olajokhoz, egy 1000 mg-es üvegcse 50-70 eurós áron kapható. 

Az árak annak ellenére magasak, hogy nagy valószínűséggel lehet feltételezni, hogy az olajak egy része magyar kenderből készült. A szigorú szabályozás miatt gyártás még mindig nincs az országban, ezért az itt termesztett ipari kender sokszor a szomszédos országokban köt ki, hogy onnan aztán jóval drágábban, olaj formájában szállítsák vissza a boltokba. 

Magyarországon amúgy Szelestei elmondása szerint gyakorlatilag minden adott lenne ahhoz, hogy akár már jövőre elinduljon az olajgyártás, egyedül a jogszabályok nem kedveznek ennek: ugyan az olajak csak nagyon kis százalékban tartalmaznak csak THC-t, de a gyártáshoz így is kábítószerengedély kell. A gyártás során ugyan elsősorban az ipari kendert használják fel, melynek termesztése ma is legális, de a 0,2 százalék alatti THC-tartalomhoz fel kell dolgozni a virágzatot, amihez viszont már kábítószerengedély kéne, melyhez rendkívül nehéz hozzájutni. 

Szelestei az interneten gyakran belefut abba a vélekedésbe, hogy itt egy összeesküvés lapulhat a háttérben, de szerinte nem erről van szó, hanem egyszerűen arról, hogy amikor a jelenleg hatályos szabályokat megalkották, még nem volt a láthatáron a CBD, fel se merült senkiben, hogy az ipari kenderből olajat lehetne előállítani, és a jogszabályok még e korábbi világra vonatkoznak. 

A megváltozott helyzet megváltozott szabályozást kívánna, de ez egyelőre nem történt meg. Ez pedig azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a magyar kenderipar végérvényesen kimarad a rendkívül virágzó piacról: Lengyelországtól Olaszországon át Máltáig és Ciprusig virágzik a kendertermesztés, nagyon komoly felvásárlások zajlanak éppen világszerte, globális óriásvállalatok vásárolják be magukat az európai piacokra. 

Ráadásul most minden a CBD-ről szól, de a kender további 140 kannabinoidot tartalmaz, és sorra merül fel ezekről, hogy egészségügyi hasznuk lehet az emberek számára, így rengeteg növénynemesítési kísérlet zajlik a világban, nagyon sok a nyitott kérdés. 

Arról azért nincs szó, hogy a nemzetközi kenderláz Magyarországot teljesen érintetlenül hagyta volna: 2016-ban zajlott egy parlamenti egyeztetés, melyből meg is született egy nemzeti program az ipari kenderről, amit Kövér László is aláírt, és mely után kutatómunkán indultak meg országszerte: vannak önkormányzatok, ahol közmunka-programban terjesztenek kendert, míg máshol a vidékre költöző fiatalokat várják kendertermesztési lehetőségekkel és zajlanak a már említett orvosi kutatások is. Azt nehéz megmondani, hogy ez mire lesz ez majd elég, mivel az országnak eleve egy többéves lemaradást kéne behoznia, miközben világszerte rengeteg országban kezdett el nagyon sok pénz áramlani ebbe az ágazatba. 

Forrás: 444.hu/